új lendületben a php5 imagick

2007-ben, sok év pihenés után új lendületet vett az imageMagick php5 kiterjesztés fejlesztése.
Jelenleg az API-ja teljes egészében megtalálható a php.net-en és a hardy-ban egy -relatíve- friss és stabil verzió fog landolni.
Ha valaki nem szeret dokumentációt bújni azok számára remélhetőleg több íráson keresztül bemutatom, hogy mit és hogyan lehet a kiterjesztéssel.
Kedvcsinálónak egy egyszerű bélyegkép készítést nézzünk meg:

$image = new Imagick('file.png');
$image->thumbnailImage(800, 600);
$image->writeImage('file_thumb.jpg');
$image->destroy();

A thumbnailImage methódusnak átadhatunk úgy is méretet, hogy az egyik értéket null-nak vesszük. Ilyenkor a másik értékhez igazítja a méretet.

Létezik egy harmadik paraméter is, melyet ha megadunk akkor a következőképpen működik az átméretezés:

  • az átadott méreteknél kisebb a forráskép, nem történik átméretezés
  • egyéb esetben a nagyobb értékre méretezi át a képet.

folyt. köv.

hogyan rontsuk el ami működik?

Egy barátom útján ismertem meg a fotosokvilaga.hu oldalt ami annó egészen jó kis oldal volt. Aztán az oldalt lelkesedésből fenntartó tulaj hosszú idő után úgy gondolta, hogy az a rendszer amit használnak nem jó, újat kell csinálni.
Hosszas csönd és fejlesztés után készült el az ami most látható. Sajnos itt romlott el az egész.
Az addig rendben van hogy mindenki mindent lelkesedésből csinál de azért van egy bizonyos szint ami alá azért nem kéne adni. Gondolok itt a nyilvános php hibaüzenetekre, a kezdetben jól beállított mysql-re (max 3 db egyidejű kapcsolattal egy igen forgalmas oldalnál gyak. felér a halállal), kategóriánként a képek nevében az egyediség biztosításának hiányára, használat közben jelentkező tömérdek mysql hibára, szétesős menüre (teljesen szükségtelen lenne, mert csak egy fehér doboz) stb stb stb… A másik amit nem értek, hogy az oldalak migrációjakor miért kell kihagyni azt a lépést hogy az adatok migrálása az egyik rendszerből a másikba? Mindenki azt szajkózza, hogy “azt nem lehet”… Ezt sem fogom soha megérteni. (A hup.hu migrációjakor is a régi posztok szálkövetésének migrálása se lett volna 50 sor kódnál nagyobb.)

Ezek után el lehet képzeni, hogy mennyi volt a teljesítmény teszt (webstress), alkalmazás teszt és mennyire moduláris a kód.

Elszomorító. De tényleg.

Szemétből olaj

Amikor a hatvanas években megjelent a műanyag, annak örültünk, hogy a keverőtál könnyebb lett, az abroszt nem kellett mosni, csak letörölni, s a tejesüveget nem kellett többé elmosni. Hosszú évekig csak az előnyét élveztük, s most ott állunk tanácstalanul a városok szélén magasodó szeméthelyek árnyékában. Az el nem bomló műanyag a szemétlerakókra kerülő szemétnek akár 20%-át is alkothatja. Létezik azonban olyan eljárás, amelynek során a műanyag minden kilogrammjából majdnem 1 liter olajat lehet nyerni.
Az ausztrál Ozmotech Pty Lt. által kifejlesztett TermoFuel módszer révén – amelynek alapján Japánban már hat üzem működik – közepes hőmérsékleten pirolízissel állítanak elő műanyagból olajat, 1 kilogrammból 0,95 litert. A hevítés útján keletkezett gázokat egy szabadalmaztatott kataltikus konverteren vezetik keresztül, amelynek során azok könnyű olaj frakciókká alakulnak át. Ezeket centrifugában tisztítják meg a szennyeződésektől, amelynek aránya akár 7% is lehet (nem szükséges tehát tökéletes tisztaságúnak lenniük a műanyaghulladékoknak). Az így kapott olaj szennyezőanyagoktól (pl. kéntől is) mentes, így elégetése kevésbé terheli a környezetet. A ma használatos dízelmotorokban minden további nélkül felhasználható.
Magyarország évi 104 millió tonnás összes hulladékterméséből mindössze 4-5 millió tonna a háztartási hulladék. Ennek egyes becslések szerint 20, más becslések szerint 8-12%-a lehet műanyag. Vajon mennyi olajat lehetne ebből előállítani?
Az ausztrál vállalatot Magyarországon képviselő OZMO Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Surján András szerint Magyarországon körülbelül 12 berendezés lenne üzemeltethető biztos anyagellátással, így napi 120 tonna műanyagot lehetne hasznosítani, ez évente körülbelül 40 000 000 liter olaj. (A szelektív gyűjtéssel begyűjtött műanyaghulladék 90%-ban műanyagként újrahasznosítható, csak a maradék 10%-ból lehet olajat előállítani.)
A feldolgozásnál a legtöbb műanyag felhasználható volna akkor is, ha fülddel, alumíniummal, nyomdafestékkel, olajjal stb. szennyezett. Ez azt jelenti, hogy a talajtakaró fóliák, a szivárgásgátló szalagok és egyéb mezőgazdasági műanyagok, háztartásokból kikerülő csomagolóanyagok, pohara probléma nélkül feldolgozhatók.
Amerikában egy vadonatúj módszerrel, mikrohullámú sugárzással bontják elemeire a műanyag és a gumi alkotóelemeit, gázt és olajat kapva végeredményként. A kutatók 9,1 kg használt autógumiból 4,54 liter olajat, 1 kg acélt és 3,4 kg szenet, valamit 1,42 m3 gázt nyertek. Így meg lehetne szabadulni a használt autógumi-lerakatoktól, melyek gombamód szaporodnak, és esetenként meggyulladva iszonyatos füsttengerrel árasztják el a környezetet.

forrás: képmás magazin

Elképesztő.

mit telepítettem indulás óta a gépemre?

A címben olvasható probléma első nekifutásra a következő -egyáltalán nem tökéletes és optimális- scriptet szülte:
http://workshop.connor.hu/src/telepitett_programok
http://workshop.connor.hu/src/all_deps.py (python-apt forrásából)

A kapott listát be lehet adagolni egy teljesen üres telepítésnek.
Már kavarog a fejemben egy komplexebb megoldás amely az offline update* mellett erre is jó lenne.

* gondolva a forgalomkorlátos netesekre, de a vállalati felhasználásban is látnám hasznát.

csomagokról, modemekről és egyéb érdekfeszítő dolgokról

Hölgyem és uraim! Laidies and gentlemen!
One szerencsém bemutatni, a ma esti sztár vendégünket! A színpadon a hso kernelmodul deb csomagba gyömöszölt /dev/ttyHS0 1 2-t létrehozni képes változata web’n’walk kütyükhö’!
Tesztelési célzattal feltöltöttem ide:
http://workshop.connor.hu/ubuntu/deb/hso/
A driver értelem szerű, hogy mit tartalmaz. A rezero a Zero néve keresztelt “cd” kiiktatása.
Azért oda lett feltéve mert egyenlőre a net létrehozása nem tesztelt és próbált. Elvileg megy. Gyakorlatilag a mai napi teendőim mellett nem volt módom kitesztelni, hogy innen hova tovább.
CSAK a 2.6.22-14-generic kernelhez jó (betelepülés miatt)!
A hétvégén segítettem egy ubuntuzónak beüzemelni a szappantartót, és az is _sokkal_ egyszerűbb lett. Egy, alapvetően vodás hálózatra készült pythonban írt, csinos kis progit kellett telepíteni. Megpróbálom majd hogy hátha azzal is lehet majd kezelni ezt a drivert és ha megy akkor szállítom a komplett megoldást a jelenleg kapható és ismertebb 3G modemekhez. (220 270 és Option “pendrive”)

fázom

Megvan az első adag bútor megrendelés.
Az első amit el kell készíteni egy pelenkázó asztal. Tömörfa, európai cseresznyéből. 🙂
Május végére kell kész lenni vele. Ha kész lesz mutatok képet! 🙂
Aztán szép sorban: két beépített szekrény, két polc, egy ajtó és egy konyhabútor. Aztán még ki tudja…

pyNeighborhood és az l18n

Jó rég postáztam a készítőnek a nyelveken szólás tudományának foltját, de nem sok választ kaptam vissza. Erre ma ezt találtam a postafiókban:

Greetings,

your I18N/gettext Patch for pyNeighborhood has been applied to SVN
(Revision 124).

Greetings
Betz Stefan
PS: I am the new Maintainer of pyNeighborhood

Mégiscsak célt ért a folt. 🙂

artis juss

Épp a saját forráskódjaimat, programjaimat írkálom ki egy olyan dvd-re amin ott díszeleg a matrica. Ez a matrica tudommal azért van mert ezután valaki bezsebeli a pízt majd odaadja a szegény árva zenészeknek akiket meglopnak.
Kérdem én: A saját forráskódjaim szerzői joga miért az ő zsebükbe vándorol? Vagy mit nem értek? Valaki okosabb homályosítson már fel hogy, hogyan is van ez!?

t-* modemek reloaded

Vettem egy web’n’walk stick-et és hosszas szüttyögés után sikerült beizzítani. Mivel a E220 HSDPA Modemről korábban írt leírás nem teljes, így egy üres telepítésen előbb kipróbálom, hogy mit is csináltam pontosan, aztán leírom step by step. Meg a HSDPA-t is, mert már tudom, hogy mit hagytam ki… 🙂

hwdb

Szeretném mindenkinek megköszönni aki elküldte a kért fájlt. Szép számmal kaptam, így most le tudok ülni próbálgatni és a releváns tartalmat kinyerni. Ha ez megvan publikálom az ötletemet. A domain már úton van. 🙂

hwdb

Egy Ubuntu hardware database-nál sokkal jobb, informatívabb és kereshetőbb adatbázis terve rajzolódott ki a fejemben. Ha valakinek van kedve segíteni a fejlesztést küldje el a “hwdb-xml -a” parancs kimenetét email-ben a connor [k] connor [p] hu -ra.

a hacker

Ablak az Ubuntu magyar hackereinek és közösségének világára, munkájára és életére.
Ez az idézet a nemrég elindult Ubuntu Planetről származik.
Ezt olvasta egyik ismerősöm is és rögtön feltette a kérdést, hogy hogyan lehetnek az Ubuntunak hackerjei? Rögtön tudtam, hogy tévesen értelmezi a fogalmat és aztán ki is derült, hogy ez bizony így van. Szétnéztem a neten, milyen olyan rendesen összeszedett tartalmat találhatnék amit oda tudok adni olvasgatás céljából. Legnagyobb megdöbbenésemre a wikipédia magyar részlegében a szócikk pont olyan tévesen és hibásan összemos fogalmakat ahogy azt a magyar sajtó -és úgy általánosságban a média világszerte- teszi.
Elhatároztam, hogy megpróbálom kicsit összeszedni és tiszta vizet önteni a pohárba. Remélhetőleg a írás végére a kedves olvasó is tudni fogja a következő kérdésekre a választ:
– Ki az a hacker?
– Miért jó, és megtiszteltetés ha valakit hackernek nevenek?
– Kik törnek rendszereket és programokat?
– Honnan lehet megismerni a hackert?

Kis alapozás

A hacker mint fogalom az informatikában visszanyúlik abba az időbe amikor még az internet csak egyetemek és betárcsázós internettel rendelkezők kiváltsága volt. Ahhoz hogy megértsük, hogy milyen körökből kerülnek ki a hackerek érdemes beleolvasni Eric S. Raymond (ESR) Katedrális és bazár című művébe.

Mellesleg aki a linux környezetével most ismerkedik annak is hasznos olvasmány lehet a könyv maga, hiszen rálát a fejlesztési modellre és megérti azoknak a hackereknek a lelkületét, akik az operációs rendszerét összerakták.

A hacker jelleméről

ESR könyvében látható programozót így lehetne jellemezni: probléma megoldó, segítőkész, nagy tudású, lelkes szakember. A hackert mindig lázba hozza az ha egy problémával áll szembe, s rögtön a lehetséges megoldások tömkelege kezd el kavarogni a fejében. Nem okoz gondot számára ha egy új programnyelvvel kell megismerkednie, mert a programnyelv számára csak eszköz, épp úgy, ahogy az igazi művésznek sem okoz gondot az, hogy digitalizálótáblával Painter-ben, szénnel papírra, vagy akvarellel vászonra dolgozik. Ezek mind csak eszközök, a művészet -problémamegoldás- a fejben történik. Persze elmélyülni csak egyféle technológiában lehet igazán.
A hacker megosztja eszközeit és a problémák megoldását szabadon hozzáférhetővé teszi.
Előszeretettel használják a hacker jelzőt csak az informatikában, de ha megnézzük akkor a nagy tudású, segítőkész probléma megoldó -egyedi megoldást alkotó- embereket az élet bármely területéről össze lehet szedni. Kezdve a művészeteken, át a pénzügyi vagy éppenséggel orvosi szakterületeken. Pár példa:
Egyik jó példám egy gitár virtuóz, Eric Mongrain aki köztudatba hozta (feltalálta?) a clapping music-ot gitárra alkalmazva és egyedi technikát dolgozott ki mely igen gyorsan hódítja meg a hallgatóságot, az egyszerű dallamokkal.
AriTap!
PercusienFa
Fusions
Másik jó példa egy magyar agysebész Dr. Csókay András agysebész aki a súlyos traumás agyduzzadás kezelésére az ún. éralagút-technika módszert és további koponya-térnyerési technikák új műtéti megoldásait fejlesztette ki, de vehetném példaként a szívsebész Papp Lajos-t is. Még számtalan zenész, művész és más területen dolgozót fel lehetne sorolni mint hacker jellemzőkkel bíró egyéneket.
Kiváló -informatikai területen dolgozó- hackernek tartom például vmiklost (Vajna Miklós flugarware főfejlesztője).
ESR tollából egy másik témába vágó írást is megemlítenék, a “Hogyan lehetsz hacker?” címűt, melyből sok további hacker jellemző is kiderül.

Cracker jelleméről

Azok a csoportok akik támadásokat intéznek rendszerek ellen, adatlopással foglalkoznak, és minden cselekedetüket a károkozás, a fennálló rendszerek megdöntése végett űznek. Leginkább amikor az operációs rendszerünket felvértezzük védelemmel, akkor ellenük védekezünk. A cracker nem adja ki a kezéből a nehezen elkészített, nagy becsben tartott eszközeit, amit mégis kiad programkódokat azokat használják fel a script kiddie-k. Míg a crackerek szintúgy jó szakemberek -csak a tudásukat nem jóra használják-, a script kiddie-k hozzáértés nélküli emberek, akik csak arra képesek, hogy a crackerek által megírt kódokkal próbálkozzanak, de azokat továbbfejleszteni már nem. Ezen két csoport motivációját igen nehéz megérteni, de talán jól szemlélteti az a példa a létük alapját, hogy minden homokozóban vannak olyanok akik -egyébként tudnának vagy sem- képtelenek szép homokvárat építeni, így örömüket abban lelik, hogy a másét összerombolják, pusztán passzióból.

Megemlített, és egyéb hivatkozások:

Katedrális és bazár magyar fordítása: http://magyar-irodalom.elte.hu/robert/szovegek/bazar/.

Hacker hogyan: http://blog.connor.hu/UserFiles/hacker-howto.html Az eredetit innen szedtem le: http://lme.linux.hu/forditas/hacker-howto.html de mivel a karakterkódolás nem megfelelően jelenik meg, kénytelen voltam tükrözni.

Hacker jelvényről (ESR kezdeményezte): http://www.progmat.hu/data/hackerjelveny.html.

(a későbbi változtatás jogát fenntartom ;))