Történt az Úr 2009. esztendejének Új kenyér havának 17. napján egy mulatságos, tragikomikus epizód az kedves családom és jómagam életében. Sógoromnak van egy Skodája. Felicia. Benzines. Ez utóbbi tény lesz érdekes történetünk folyamán. Pár napja, tudván hogy előbb-utóbb be fog következni egy tankolás megkérdeztem az autó folyadékszükségletének jellemzőit. Kérdésemre rávágta, hogy dízel. Majd még poénkodott valamit, de mivel az információt már megkaptam több másra már nem figyeltem, lévén birtokában vagyok minden infónak mit nekem más apróság??!
Ma útra keltem üzlettársamhoz vinni és hozni ezt-azt. Indulás előtt a benzinszint jelző alacsony szintje miatt a kagylónál töltöttem bele egy keveset. Szerencsémre csak 5 litert. Dízelt, mi mást?! Eljutottam kerepesre. Majd mikor indultam vón haza az autó nem akarta az igazságot. Egynehány próbálgatás majd az utca aljáig gurulás után feladtam a dolgot szóltam bátyámnak. Kiderült a turpisság és sógorom jó humorát áldva szedtük össze a kellékeket a leszíváshoz és az újratöltéshez. Utólag okos vagyok mert elég lett volna csak rátankolni. Ezt viszont akkor még nem tudtam. Betoltuk az autót egy építkezés bejáratához majd elsétáltunk a szerszámokért és bátyám bevárásába kezdtünk.
Megérkezése után realizáltuk a leszívás próbálgatása után hogy ez biz’ dupla tankos. Nem fog menni. Hajrá hátsó ülés alól kiszedtük a tank szivattyút majd elkezdtük leengedni. Ez így leírva egy mondat kivitelezve kicsit több volt. A leengedés végéhez közeledtén megérkezett sógorom a teherautóval. Már öten szurkoltunk hogy sikerüljön a haditerv. Nem sokra rá megérkezett az építkezés gazdája. Itt kezdődtek az érdekességek. Ahelyett hogy a jóember megkérdezte vón, hogy segíthet-e, mi történt vagy ezek szabad variációi, “ja csak lerobbantak” megjegyzéssel sarkon fordult bevárta a fehér-dzsippes társát és elviharoztak. Láttam már érdekes embereket, no para. Hamarosan végzünk aztán irány haza!
Leszívás után rátöltöttünk egy keveset, majd megpróbáltuk az indítást. Köhögött még ugyan de erős gáz után tisztulni látszott. Leáll, töltés tovább. Ekkor érkezett meg a következő delikvens, a szembe szomszéd. Hogy mi mi a frászt csinálunk itt és hogy kuss és hogy aludni szeretne és hogy gyerek meg mittom én. Mintha mi a hullócsillagok utáni vágyunktól vezérelvén épp bulihoz készülődünk ott és igazából senki nem akart már rég otthon ülni egy üveg sör kíséretében! Zajongani és a környezetben élőket idegesíteni volt éppen kedvünk! Ez már a fáradtságot se vette hogy akármit is megkérdezzen. Nem is azért jött. Ha még vár 5 percet már nem is talált vón ott minket. Fölösleges műbalhé.
Most jönne a dolgok ilyetén summázása: “na ezért tart itt ez az ország”. De inkább ezt most kihagyom. Komolyan ennyire nehéz megkérdezni, hogy “bocs segíthetek?”.
Ha másért nem, azért egy nagy haszna volt ennek a kis kiruccanásnak. Jobb hatással van ránk egy ilyen esti kaland mint egy hetes “teambuilding”. 🙂