clamav 0.88.7-1 deb

Készítettem új clamav csomagokat az edgyhez. Mivel az edgy nem a legújabbat tartalmazza, a freshclam ezt szóvá is teszi frissítéskor.
A csomagokat innen lehet letölteni. Egyenlőre még nem működik az apt tár, így wget-el kell leszedni a csomagokat, de hamarosan azt is megcsinálom.

javascript referencia

Elkezdtem egy helyre gyűjteni a javascripttel kapcsolatos tudást. Ha már elegendő anyag fog rendelkezésemre állni, ezeket rendszerezni fogom és valami könnyen emészthető formában megjelenítem egy szép oldal keretében. További terveim, hogy a böngészők közötti kompatibilitást is jelölöm valami ilyesmi módon: http://www.quirksmode.org/js/events_compinfo.html

Cél az, hogy egy helyen, könnyen áttekinthető módon lehessen megtekinteni a böngészők közötti különbségeket és a javascript lehetőségeit.

Erőteljesen skicc jellegű:
http://workshop.connor.hu/js/

4 év és dobhatom a kukába a gépem

Mindig is zavart az asztali gépem zúgása, ami talán hozzá is járult a diagnosztizált süketedésemhez. Amióta megvan a laptop érthető okokból inkább azt használom, de azért a laptop teljesítménye messze elmarad az asztali géptől, meg a monitornak is szebb képe van, egy szó mint száz, szeretem az asztalit is használni. Mostanra jutottam el oda, hogy végre foglalkozzak megint érdemben a kérdéssel, valami halk megoldást beletákolni a gépembe! Continue reading

2006 volt 2007 lesz

Ilyenkor mindenki tervez, latolgat, előrenéz és összefoglal. Elkapott engem is az ihlet így gondoltam írok egy vegyes összeállítást arról hogy mi történt velem egy év alatt 2006-ban és mit várok a 2007-től. Személyes és szakmai szemszögből. Mivel a publikus személyes naplóírással valahogy soha nem szimpatizáltam igyekszem az előbbi témából kevesebbet, míg az utóbbiból kicsit többet. 🙂

Continue reading

linux windows meghajtók olvasása oda vissza

Mivel az asztali gépemen elhúzódik a linuxra migrálás, ezért egy kicsit idegesít, hogy bizonyos cuccaim (leginkább zene) ext és ntfs partíción is megtalálhatóak. Most, hogy volt egy kis időm utánnaolvastam annak, hogy windows alatt hogyan tudnám olvasni ext2/3 partícióimat (írás nem volt követelmény, olvasás elég) és a linux alatt hogyan lehet olvasni (írás itt sem követelmény, de ha megoldható…) az ntfs partíciókat.

Elvárás volt még az is hogy az adott eszköz képes legyen kezelni az utf-8 karakterkódolású szöveget, hiszen az ubuntu alatt az az alapértelmezett. Ext olvasásra és írásra az ext2fsd programot találtam ami képességeit tekintve igen meggyőző! Be lehet állítani, hogy mely partíciókat hova tegye, alapból induláskor már csatolt állapotban legyenek vagy sem, illetve csak írható vagy olvasható kötetetket akarunk. Az már csak hab a tortán hogy nem csak az utf kódolást ismeri hanem egy rakás másikat is! Meggyőző! Ezzel kapcsolatban azért még nem teljes az örömöm mert régen hallottam egy olyan véleményt, hogy a windows teljesen összekuszálja az ext partíciót ha írhatóvá tesszük. Ha valakinek esetleg van valami tapasztalata az megoszthatná. 🙂

Ntfs partíciók olvasása már régen megoldott linux alatt, de az írásra mostanában született egy igéretes magyar fejlesztésű eszköz ami megoldja az írással járó problémákat is, mindezt felhasználói térben valósítja meg (szintén magyar vonatkozású FUSE-t használja). Ez az eszköz a ntfs-3g. Ennek telepítéséről a hupwikiben lehet olvasni, első ránézésre teljesen jól működik semmi gond nincs vele. Akinek esetleg van tapasztalata ezzel kapcsolatban azt is szívesen veszem ha megosztja.

teljesebb magyar szótár firefoxhoz

Mióta kijött a firefox 2 és letöltöttem a magyar helyesírási szótárat, folyamatosan azon csodálkoztam, hogy miért ismer olyan kevés szót a thunderbirdhez képest. Eleddig az eszembe sem jutott, hogy a firefoxba is betehetem a thunderbird szótárállományát, de most kipróbáltam és működik!

Fogtam ezt a szótárat: http://www.mozilla.com/thunderbird/dictionaries.html,
és összegyúrtam ezzel: https://addons.mozilla.org/firefox/3386/,
a végeredményt pedig ide tettem fel: http://workshop.connor.hu/src/hungarian_dictionary-tb-dict.xpi

Biztos ami biztos akinek fel van téve az addons-on található az elébb szedje le és aztán tegye fel az én álltalam elkészítettet. Felelősséget természetesen nem vállalok a hibákért, nem teszteltem agyon. Első ránézésre úgy tűnik, hogy működik akit érdekel szedje le próbálja ki, és örüljön ha működik.

Viszont most már nem kell sokat várni és elérkezik a kánaán: folyamatban van ugyanis a myspell lecserélése a mozilla-ban hunspell-re, ami teljesebb és jobban működik elődjénél. Target Milestone ugyan még nincs megadva, de szerintem firefox 3.0 már ezzel fog érkezni (vagyis a mozilla 1.9).

Dömdödöm

“- Dömdödöm. Azért nevezzük így, mert csak annyit tud mondani: dömdödöm.

– Semmi mást?

– Semmit. De azért nagyon jól megértjük, akármit is akar mondani. Néhány nap alatt te is megérted.

– Ő meg, ugye, azért jött ide, mert odakint senki se értette meg, és ki is nevették – mondtam.

– Lehet – válaszolta Mikkamakka -, magam sem tudom pontosan. De Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl azt állítja, hogy Dömdödöm tudna beszélni, csak nem akar.

– És miért nem?

– Aromo úgy meséli, hogy Dömdödöm egyszer nagyon megszeretett valakit. Igen megörült, te is tudod, mennyire megörül az ember annak, ha megszeret valakit. El is indult Dömdödöm, hogy majd odaáll az elé a valaki elé, és azt mondja: szeretlek. Igen ám, de útközben látott két asszonyt. Éppen azt mondta az egyik a másiknak: “Én igazán szeretem magukat, de ha még egyszer átjön a tyúkjuk a kertembe!…” Mi az hogy “de ha még egyszer” – gondolkozott Dömdödöm -, akkor már nem fogja szeretni? Aztán jobban odanézett, s akkor ismerte meg a két asszonyt. Világéletükben gyűlölték egymást. “Ejha!” – mondta Dömdödöm, és odaért a templomtérre. Ott éppen egy zsinóros zekés poroszló püfölt egy rongyos gyereket. “Én szeretem az embereket – ordította a poroszló, és zitty! a somfa pálcával -, de azt nem tűrhetem…!” – óbégatta a poroszló, és zutty! a somfa pálcával. “Már megint ez a szó, már megint ez a szeretni szó!” – mormogott Dömdödöm, és elgáncsolta a poroszlót, s amíg őkelme feltápászkodott, ő is meg a rongyos gyerek is kereket oldott. S úgy futás közben fülébe jut egy beszélgetésfoszlány. Egy fiú éppen azt mondja a másiknak: “Én a világon a legjobban a pirított tökmagot szeretem.” Erre már igazán elkeseredett Dömdödöm, de ez nem volt elég, mert akkor meghallotta, ahogy a ligetben egy lány azt mondja egy fiúnak: “Én igazán szeretlek.” “Mi az hogy igazán?! – háborgott magában Dömdödöm. – Akkor talán olyan is van, hogy nem igazán? Ha nem igazán, akkor az már nem is szeretet. S ha szereti, akkor miért kell hozzá az az igazán? Vagy szeret valakit az ember, vagy sem.” S akkor elgondolkozott ezen a szeretni szón. Mit is jelent igazából? Mit jelentett annak az asszonynak a szájából? Mit a poroszlóéból? Mit a tökmagevő fiúéból, és mit a ligetbeli lányéból? Mit? De már akkor oda is ért ahhoz, akit megszeretett. Megállt előtte, rápillantott, és azt mondta: “Dömdödöm.” Azóta se hajlandó mást mondani, csak ennyit, hogy dömdödöm….”

S most én is csak ennyit tudok mondani: Dömdödöm..

apache 1.3 és 2, php 4 és 5 egy szerveren

Adott a feladat: egy szerveren belül szeretnénk futtatni olyan oldalakat, amik php4-et és php5-t használnak. A feladat már korábban sem jelentett gondot, abban az esetben, ha az egyiket modulként, a másikat cgi-ként telepítettük. Ez esetben, akár egy vhost-on belül más kiterjesztéssel is működhetett a megoldás (.php és .php5). Ha nem igény az, hogy egy vhoston belül használnánk mind a kettő verziót, akkor egy másik megoldást is használhatunk, ami az oldalak proxyzásán alapul. Ezzel a megoldással fájdalommentesen migrálhatnuk -a szolgáltatás szüneteltetése nélkül is akár- apache 1.3 php4-ről apache2 php5-re. Az elv a következő:

Tegyük fel, hogy régi jól beállított rendszerünk apache 1.3 és php4. E mellé szeretnénk beüzemelni az apache2 és php5-ös párost. Az libapache2-mod-php5 és az apache2 csomagok telepítésével, feltesszük az apache2-t és a php5-t. Telepítés után az apache2 nem fog elindulni és az /etc/init.d/apache2 start parancs se fogja indítani. Ez azért van mert az /etc/default/apache2 fájlban egy az indítást gátoló opció van. Miután áttettük az apache2-t a például a 8080-as portra, már elindíthatjuk nyugodt szívvel az opció megváltoztatásával és az /etc/init.d/apache2 start parancs kiadásával.

Ezek után az apache-ban arra a hosztra, amin szeretnénk php5-t látni, beállítjuk az apache-ot, hogy proxy-zza tovább a beérkező kéréseket a 8080-as portra. Az apache2-ben pediglen beállítjuk, hogy szolgálja ki a 8080-as porton az kért oldalt. Ha nem szeretnénk, hogy közvetlenül meghívják a 8080-as porton lévő oldalakat akkor a kívülről érkező kéréseket a tűzfal beállításban blokkolhatjuk (alapból tíltó tűzfal esetén ez nem jelent gondot ha korábban nem engedélyeztük). A megoldás ezzel készen is van, és az apache-ok újratöltésével beizzítottuk a rendszert.

Hátránya annyi csupán, hogy egy hoszton belül nem lehet futtatni a két féle php verziót (talán rewrite-al meg lehetne oldani?!). És persze a proxy-zás miatt lassulás is bekövetkezhet, a kiszolgálás sebességében. Persze mérni még nem mértem a megoldást így nem tudom hogy mennyivel lassabb a kiszolgálás sebessége.

Következő érdekes migrációs kérdés lehet még a mysql 4.0-ról mysql 5.0-re és windowsról linuxra :). Ez utóbbival hamarosan részletesen is fogok foglalkozni, hiszen most éppen egy irodai gép migrációjával foglalkozom.

php izé, meg a pecl

Következő néhány percben a pecl.php.net-en található egyik php modult fogjuk lefordítani. A pecl a php birnáris kiterjesztéseinek gyüjtőhelye. Hasonló mint a pear csak kevesebb modul található meg a gyüjteményben, és van amit már nem is fejlesztenek. Viszont amit fejlesztenek az egész jól használható és mivel bináris, ezért nagyon gyors is! Continue reading